Számvizsgáló Bizottság

A közösség ügyintézését a közös képviselő vagy az intézőbizottság látja el. Abban a társasházban, amelyben huszonöt lakásnál több lakás van, a közösség gazdálkodásának ellenőrzésére számvizsgáló bizottságot kell választani.

A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő jogállásával és felelősségével.
Miután a tulajdonosok közül kerülnek ki a tagok így akár külföldi állampolgár is elvállalhatja ezt.
A számvizsgáló bizottság szerepe hogy elsősorban ellenőrző tevékenységet lásson el a Társasház gazdálkodása felett, ezért célszerű, hogy szakmailag is képzett személyek lássák el ezen feladatot.
A számvizsgálók tevékenységüket általában társadalmi munkában látják el, de tiszteletdíjat is kaphatnak munkájukért.
Ha jól végzi a számvizsgáló bizottság a működését elkerülhető, hogy a társasház képviselője a gazdálkodás során visszaéljen.
Ha a Társasháznak nincs számvizsgáló bizottsága –mert nem vállalta el senki- és a tulajdonosoknak megrendült a bizalma a közös képviselőbe, akkor könyvvizsgáló igénybevétele indokolt.

A számvizsgáló bizottság feladatai:

• bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát,
A bármikor ellenőrizheti a képviselő ügyintézést tág keretet biztosít a számvizsgáló bizottságnak ezért az SZMSZ-ben kell rögzíteni, hogy milyen módon történik ez meg. A társasházközösség pénzforgalmának az ellenőrzése egyrészről a társasház valamennyi bankszámlája feletti ellenőrzést illetve a házipénztár ellenőrzését jelenti.
Amennyiben azt tapasztalja, hogy hiány keletkezett közgyűlés összehívását kell kezdeményeznie a bizottság elnökének ennek hiányában az ellenőrzésre jogosult személynek, a közös képviselőn keresztül amennyiben ez nem történik meg, a Társasház közgyűlését haladéktalanul össze kell hívnia, és szükség szerint a jogi lépések döntéséről kell rendelkeznie. Ez arra az esetre is igaz, hogyha ha az ellenőrzési tevékenységét részben vagy egészben akadályozza a képviseletre jogosult.

• véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat,
A közgyűlésen külön a számvizsgáló bizottság számára biztosítani kell, hogy véleményét a költségvetésről és az elszámolásról előadja, ennek előmozdítására a közös képviselőnek át kell adnia az által készített anyagokat, és a számvizsgálók által feltett és felmerülő kérdésekre még a közgyűlés megtartása előtt válaszolnia kell.
Több társasház a szervezeti és működési szabályzatában azt választja, hogy kiköti, hogy a számvizsgálók egy tagja, ellenjegyzésével lássa el meghatározott értékhatár feletti számlákat.
A számlák között megkülönböztethetjük a havi állandó kiadásokat ilyen a víz, csatorna, gáz számlák kiegyenlítését.
Ebben az esetben jól nyomon követhető, hogy azok kiegyenlítése megtörtént avagy sem, ha elmaradás van ott a tulajdonközösség figyelmét erre a tényre fel kell hívni.
A társasház számára egyéb forrásból származó kiadásokat szerződések szerint ellenőrzi, külön biztonságot jelenthet, hogyha a már kötendő szerződés előtti ajánlatokat a bizottság elnöke véleményezi.

• javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására,
A javaslatot a költségvetés tárgyalásakor indokolás előterjesztésével lehetséges.

• összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget.
A jogszabály által biztosított lehetőség attól fontos, hogy esetleges képviselővel szembeni bizalmatlanság illetve olyan kérdések, amelyeket a közös képviselő nem tart kívánatosnak a számvizsgáló bizottság elnöke napirendre tűzhet, illetve tárgyaltathat közgyűlés előtt.
A bizottság elnöke és tagjai kizáró ok:
a) akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
b) akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt,
c) az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
d) az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.

A társasház dönthet arról, - úgy mint a közös képviselő esetében – hogy nemleges köztartozásról szóló igazolást szerezzenek be a tagok illetve az elnök valamint erkölcsi bizonyítványt.

Erre azért van szükség mert, az ellenőrzési jogánál fogva a számvizsgáló bizottság sem jogosult a közösségnek kárt okozni illetve tevékenységét akként folytatni, hogy az visszaélésre adjon okot.
A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
A számvizsgáló bizottsággal nem rendelkező társasház közösségének ellenőrzési jogkörét és feladatait a szervezeti-működési szabályzatban kell megállapítani; a szabályzat előírhatja, hogy e feladatokat évente a közgyűlés határozatával felhatalmazott tulajdonostárs látja el.

Adatok élesítése

Keresse fel a Magyar Társasházkezelő nyilvántartó rendszert és élesítse adatait!